Látnivalók

Sopron ősi zárt városmagja a Belváros, amely már a XIV. században falakkal és várárokkal volt körülvéve. A Belváros mai arca az 1676-os évi nagy tűzvész után alakult ki. Szépen ívelt szűk utcáiba egy-egy torony tekint. Ódon, barokk díszes erkélyes házak, boltíves kapualjak, nemes vonalú gazdagon faragott vaskopogtatós kapuk és árkádos udvarok őrzik a múltat. A Belváros két pólusa a Fő tér és az Orsolya tér.

A római korban ezen a területen temető volt. Itt, a Rák-patak mellett húzódott egykor a külső városfal hosszú vonala. A patak ma is itt folyik a tér alatt, medrét a múlt század végén beboltozták. 
Így keletkezett a Deák tér, amely Sopron leghosszabb és Európa második leghosszabb tere. 
A tér közepén teljes hosszában szépen gondozott park húzódik.

A Belváros központi tere a Fő tér. Minden épülete műemlék.
Alaprajza, épületeinek elhelyezkedése a XIII. század óta változatlan. 
A Fő térhez kapcsolódik Magyarország első műemlékvédelmi rendelete, amely 1525-ből, megtiltotta a Patika-ház lebontását a tér építészeti egységére hivatkozva.

A Károly-kilátó a Soproni-hegység legnépszerűbb kirándulóhelye. Gyalogosan és járművel egyaránt jól megközelíthető. A parkolótól kényelmes, aszfaltos sétaút vezet a kilátóhoz a Lővérek kristálytiszta levegőjű erdein át. Kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, Fertőrákosra, a Fertő tóra, Kópházára és Nagycenkre, valamint tiszta időben a Schneeberg hófödte csúcsaira.

A Kecske-templom Sopron legismertebb temploma, a Fő téren áll. A ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Az épület három koronázás és öt országgyűlés színhelye volt a történelem során. A templom és a Káptalanterem alatti sírboltokba a XVII. század közepén nemesi családok temetkeztek. A Széchényi és az Esterházy család tagjai is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül.

Sopron kertes villa- és üdülőnegyede a Lőverek, a Soproni-hegység lejtőire épült. A név már 1225 óta szerepel oklevelekben. Az egykor itt élt besenyő lövészek vagy lőverek emlékét őrzi, akiknek őrhelyei a lejtőn álltak. Ezen a hullámos, hegyes-völgyes területen alakult ki a Lőverek világa. A fák sűrűjében színes villák, hűs verandák bújnak meg. Varázslatos kis birodalom ez, melyet az osztrák Alpok és a soproni hegyek fognak közre.

A Páneurópai Piknik elnevezésű rendezvényt 1989. augusztus 19-ére hirdette meg a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezete és a Soproni Ellenzéki Kerekasztal pártja.
A Sopron közelében megrendezett esemény vezetett a Berlini Fal leomlásához, majd Németország újraegyesítéséhez.

A tér a várövhöz tartozik. A közepén valamikor tó volt. A Lóúsztatónak nevezett tavat 1840 körül lecsapolták, mert a tér északi részén színházat kívántak építeni. A Petőfi Színház mellett  a tér másik nevezetes épülete a Régi Kaszinó. Liszt Ferenc három alkalommal adott itt hangversenyt. 1840-ben a Sopronban katonáskodó Petőfi kiszökött a kaszárnyából, hogy meghallgathassa a világhírű művész  zongorajátékát.

Az Római Birodalom határán fekvő Scarbantia – ma Sopron – városszerkezetében a mai napig őrzi a római kori település alapjait. A középkori hármas falrendszer középső vonala még a római korban épült. 
Scarbantia geográfiai elhelyezkedése miatt a Borostyánkő-út egyik fontos állomása volt. A város központjában – a mai Fő tér közelében – a forum állt.

A Fő téren a Tűztorony szomszédságában álló barokk sarokház a Storno-ház, amely Sopron egyik legszebb palotája. 
A XV. században a Haberleiter család tulajdona volt, akik a Bécset ostromló Mátyás királyt is vendégül látták 1482-83 telén. A Storno család 1872-ben vásárolta meg az épületet. Liszt Ferenc 1840-ben és 1881-ben adott itt hangversenyt.

A XIX. század elején ezen a helyen egy nagy kiterjedésű  kettős tó nyúlt el. A szájhagyomány úgy tartja, hogy vizében a súlycsonkító pékeket mártották meg büntetésképpen. A tavat 1828-ban a Széchenyi-család kezdeményezésére csapolták le, és a helyén városi sétányt létesítettek. 
A parkosításhoz az első fákat Széchenyi István adományozta a városnak.

A Tűztorony Sopron jelképe. Barokk hagymakupolája a kétfejű sassal 58 méter magasra emelkedik, így a város több pontjáról is jól látható. 
A torony körerkélyéről páratlan kilátás nyílik a Belvárosra és a Sopront körülölelő Lővérekre. Aljában a Fő tér felőli oldalon az átjáró nyílása köré építették az 1921-es népszavazás emlékére a Hűségkaput.

Sopron Belvárosának utcarendszerét a városfal határozza meg. A hármas falgyűrű évszázadok építkezésének eredménye. 
A 3 méter vastag falat bástyákkal erősítették meg. A középkori városfalak mellett húzódó 600 méter hosszú Várfalsétány bemutatja Sopron középkori védelmi rendszerét a nagyközönség számára. A körbejárható hármas falív izgalmas látnivalókat rejt.

A Várkerület a régi várárok külső peremén jött létre, a régi városfalak ívét követve. A XII. századtól kezdve a város kereskedelmének fő színtere. Külső házsoráról már 1400-ból származik feljegyzés, belső házsora viszont csak a XVIII. század végén, a várárok feltöltése után épült meg. A szorosan egymás mellett álló épületek a II. Világháborúban a bombázások idején kártyavárszerűen dőltek romba. A Várkerületen így váltak újra láthatóvá Sopron ősi falai.